Jäger Zsuzsanna

Szeretek írni...

Az ÍrÁs számomra, mint kiderült az egyik elem, ami működteti azt a rendszert aki én magam vagyok. Nem nagyon adódik más lehetőségem mint az, hogy írok, mondhatni napi szinten. Szeretem, megtiszteltetés, értékelem. Az, hogy ez mekkora munka – milyen minőségű hobbi vagy szórakozás – meddig tartó életfeladat : erre pontosan sohasem fogok tudni válaszolni.
Mint ahogy arra sem, hogy az írásokban mekkora arányban játszik a valóság a képzelettel. Talán jó hasonlat erre az egyik testvérem elgondolása a szoknyák hosszáról, bár nem fedi a valóságot teljes mértékben : „ Nézd. Ha túl rövid, azt mondják kurvás. Ha túl hosszú az meg olyan műmájer művészi és még jól pofára is eshetsz benne ha beleakad a lábad. Arany középút, én mondom Anyukám. Kicsivel térd fölött. Ahhoz jó a lapos meg a magas sarkú is. „
Szóval így vagyok én a történeteimmel. Mind az enyém, még ha nem is én éltem át-meg testileg-lelkileg valamennyit. Megmártózom minden mondanivalómban aztán leírom. Rengeteg minden történt velem is, de az nem elég. Egyedül nem vagyunk semmik és senkik, míg nem látjuk meg más emberek küzdelmeit, szépségét, hibáját, elbukását és/vagy felülemelkedését. Nézni, látni, beszéltetni, figyelni, hallgatózni,meghallgatni.
Rengeteget vagyok gyerekek közt, tanítok és tanulok tőlük én magam is. Ez nagyon jó, segít megőrizni a gyermeki lélek egy darabját magunkban, amire baromi nagy szükség lenne felnőtt korban is. Komolyan kedves Ide Látogatók, ha ezt olvasni akarják tanuljanak meg újra marháskodni, különben igen hamar bezárják az oldalt.
Maradok üdvözlettel minden elképesztő jót kívánva Mindenkinek, Szép napokat, Jó olvasást. Olvasni jó, olvasni öröm, megannyi Lélek épült szépre a jó könyvek által, Köszönet érte azoknak Akiknek ezért köszönet jár.
És persze téged meg nagyon szeretlek JóIstenem.

Írások...